-         Egy varázsló….. ez nem lesz könnyű- morfondírozok- Szemből esélyem sincs vele…sajnos…hacsak…Galadriel gyűrűje….. ez segíthet. De akkor is mit csináljak.

Másnapra megvolt a tervem:

Határozott léptekkel megyek végig az utcán. Minden félelem nélkül a mágus házához tartok. Arcok fordulnak utánam, a tömeg izgatottan súg-búg mögöttem ahogy elhaladok. Néhány gyermek kíváncsian kérdésekkel bombázza a szüleit, akik lepisszegik. Érzik, itt ma valaki meghal. Vagy én…. vagy ő. Más esély nincsen. Nem lesz feladás és elfutás. Én is tudtam hogy kegyetlen harcnak nézek elébe. De hát a zsoldosi pálya nem egy életbiztosítás. Ezt már akkor is tudtam, amikor belekezdtem. Valahogy az idő csigalassúsággal telt miközben a varázsló házához tartottam. Nagyon meglepett, hogy a bemenetelnél semmilyen akadály nem várt. Elindultam a kert kapun át a kertbe. Nesztelen léptekkel haladtam az elvadul rózsák mellett. Hatalmas tölgyfaajtó állja az utam, de még mielőtt hozzáérhetnék, rozsdás csikorgással kinyílik.

-         Már vártalak –hangzik.

Nincs más választásom, elindulok a vörös szőnyeggel borított fapadlón. Valahogy minden nesz nélkül járok. Mintha lebegnél. Kicsit zavar de nem mutatom.

-         Miért hívtál?-kérdezem. Hangom nehezen szeli át a levegőt Szinte fuldoklok, annyira érződik a doh szaga.

-         Nem én hívtalak. Te jöttél. Csak ezt már tudtam rég. Így vártalak.

-         Vedd le a faluról a varázst.

-         Mégis miért tenném –hangos kacagása kíséret. Hátborzongató, futkos tőle a hátamon a hideg- Talán te fogsz kényszeríteni? Kicsi lány….

-         Hiszed te.

-         Mégis mid lenne, amivel megtudsz sebezni engem?

-         Mondjuk ez? –kinyújtom a  kezem és megmutatom neki a gyűrűt az ujjamon.

-         Te-tedd azt le –nyoma sincs már  a kezdeti fölényesség. A helyén nyílt félelem és rettegés.

-         Már miért tenném?

-         Mert nem tudod, hogy kell használni.

-         De igen csak annyit kell mondanom….

-         Ne kérlek ne! Ne végezz egy öregemberrel!

-         hogy sajnálom magát és együtt érzek önnel.

A varázsló szó szerint szétrobbant….. És tudtam én nyertem.