(Először is bocsánat mindenkitől, hogy csak most rakom fel a befejezést ^^' Gome!!! De remélem, azért majd tetszik...)

- Tehát túléltem... - mondod ki megkönnyebbülten ezt a rövid, mégis sokat mondó mondatot. Még egyszer hátranézel a kastélyra, ami illúzióhoz méltóan szép lassan beleolvad a környező hegyek szürkés vonulataiba. - És még aranyat sem kaptam ezért!

 Dohogva indulsz visszafelé a lejtőn, mikor ismerős hang üti meg a füledet, a kastély tulajdonosáé.

- Azt hiszi hagyom, hogy csak így elmenjen?

- Jaj, ne... -nyögöd fáradtan, de a következő pillanatban már sehol sincsenek a hegyek. Sűrű erdőben találod magad és nem vagy egyedül...

- Úgy gondolom, meg kéne köszönnöm az elmúlt három napot. Maga volt az első, aki végig kibírta és ezen idő közben nagyon is jól szórakoztam. Remélem ön is kellemesnek találta ezt a kis kikapcsolódást.

- Hát persze! - feleled gúnyosan, és szelíden hajdani vendéglátód felé ütsz - Remek volt!

 Kezed szépen átsiklik a férfi testén, aki kicsit belehullámzik, de azon kívül semmi baja sem lesz.

- Azt hittem, már megtanulta a leckét - csóválja a fejét. - De mindegy, hisz úgysem azért hoztam ide, hogy kiokítsam. Jöjjön utánam!

 Minden mindegy alapon vállat vonsz és a férfi után lépkedsz. Érdekes nézni, hogy vezetőd simán átsuhan egy-egy vastagabb fán. Végül a növények ritkulni kezdenek és az erdő szélén találjátok magatokat. Nem messze tőletek egy kis ház emelkedik.

- A magáé - szól a férfi. - Tekintse fáradozásai jutalmának.

- Ja persze, ez is valami illúzió, mi?

- Kivételesen nem. A ház az öné, nekem úgysincs rá szükségem. Remélem, mielőbb találkozunk és ismét kellemes napokat tölthetünk együtt.

- Meghiszem azt...

 A férfi olyan hirtelen eltűnik, ahogy előkerült és magadra hagy újdonsült otthonoddal.

_________________________

 Hát ennyi lenne. Íme a választható négy ház, remélem, mindenki talál kedvére valót. Ezen kívül jár még fejenként 1200 arany is! ^^