Hamono és Liona megoldása
Hamono 2007.06.14. 07:57
Hasadt személyiség rulez! ^^ A napokban én is valami efféle furcsaságot tapasztaltam röpi alatt, de semmi komoly, egyenlőre beszámítható vagyok :D
Én sem vártam nagyon sokat, végre csillapítani akartam gonosz énem , Trien gyilkolási vágyát. Kdar aki végig kinn volt, besétált az ajtón.
- Minden renben , mehetünk?
- Persze , indulhatunk. Az öreg szerint Sagenta az északi hegyekben van. Öt napot kaptunk ,hogy elhozzuk a fejét.
- Sagentát mondtál? Már hallottam róla, neked nem lesz nehéz elpusztítani , ha engeded, hogy Trien is segítsen.
- Trient nem lehet irányítani! Saját magam ölöm meg ezt a kis szörnyecskét, nem lesz gond! - azzal egy mosollyal kimentem.
Elindultunk a hegyek felé, napnyugtakor kiértekünk Inuyasha erdelyéből.Estére egy kis tónál táboroztunk le. Hirtelen rosszul lettem és össze esetem, Kdar észlelvén oda ugrott.
- Liona mia baj?
- Trien ! Épp veszekedni támadt kedve.- nyöszörögtem, s hirtelen arany szemeim vér vörössé váltak. Ez azt jelentette , hogy Trien kitört. Én belülről hallottam mit beszélnek, de nem szólhattam bele.
- Végre szabadság!
- Trien !Engedd vissza Lionát!- acsarkodott Kdar.
-Nyugi cica! Lehet , hogy gonosz vagyok és az is igaz ,hogy néha irányíthatatlan vagyok, de Liona tévedett velem kapcsolatban. Nem fogok megszökni és nem is akarok ártani senkinek ,még, de segíteni akarok megölni Sagentat. - a hangja olyan rekedt volt és halk , de magabiztos és igazat szóló. Így hát Kdar elfogadta az ajánlatot. Mivel Trien energiája teljében volt, hajnalig mentek . Még messze voltak a hegyektől ,de egy nap alatt sokat mentek és ez dícséretes, de mikor a nap első sugarai megragyogták a tájat, Kdar felismerte,hogy teljesen máshol vannak.
- Elárultál minket! Hazudtál, fél mérföldel elvétettük a célt!
- Én nem akartam, nem tudom ,hogy keveredhettünk ide.
- Azt akarod , hogy Liona meghalljon !
- Ez nem igaz! Ha Liona meghal én is eltünök , de mi hallhatatlanok vagyunk.
- Engedd vissza ! - Trien nem tiltakozott, legbelül belátta, hogy ő a hibás nem Liona. Engedelmeskedett , behunyta a szemünk , majd mikor kinyitotta a szemek már arany színüek voltak, végre vissza tértem.
- Kdar- a hangom teljesen különbözött Trienétől , ezen én is meg lepődtem.- Trien sem tehet róla! Legbelül éreztem a sajnálatát.
- Mindegy, mennünk kell , sietünk , nem érünk vissza Sagenta fejével , hat nap után sem!
Kdar átváltozott a nagy szörnyé, kitárta hatalmas szárnyait, majd lefeküdt ,hogy felülhessek rá.
- Ezt nem tehettük volna meg előbb is?
- Nem mert ez a lényem sok energiát vesz igénybe , de mivel sokáig nem változtam át, elegendő erőm van , hogy egy napig repüljek.- s tényleg egy napig repültünk észak felé, de már csak három napunk van rá, hogy megöljük a lényt. A negyedik nap reggelén végre elértük az északi hegyeket. Álmosan kászmálódtam le Kdar hátáról , hogy körbe nézzek, de nem láttam mást csak köveket és néhol fákat. Hirtelen iszonytató bűz járta át a vidéket, biztos voltam benne ,hogy dög szag, s ha dög van a közelben akkor gyilkosnak is kell lennie. Egyszer csak ropogó hangokat hallok a hátam mögött, lassan megfordulok és Sagenta áll előttem. Kdar lefoglalta egy időre , amíg én elővettem a kardom és elvágtam vele a kezem. A vérem lefolyt a kard barázdáin . Neki rohantam és és levágtam a két méter magas szörny egyik karját. Az fel visított.
- Nyomorult szellem! Ezért kitépem a szívedet. - Sagenta örjöngve nekem támadt , s még Kdar sem tudta megállítani, ijedtemben nem figyeltem és ő az éles karmaival egy hosszú sebet húzott a nyakamon. Szerencsére engem őgy teremtettek ,hogy a sebeim rögtön befortak. De ez a folyamat legyengített, s Sagenta újra támadott. Hirtelen Trien szólalt meg bennem .
' Engedj ki! Segítek , bízz bennem! Te legyengültél nekem van erőm!' Mivel nem volt más választásom engedtem az óhajának becsuktam a szemem és kiengedtem. Kdar aggódva szólt.
- Trien öld meg! - s Trien elvágta a kezét , majd a feléje rohanó Sagentába szúrta a kardot, de úgy ,hogy az átment iszonytató testén. Örökké hálás leszek Triennek ezért. Sagenta teste olyan törékennyé vált, mint az üveg , s darabonként szét esett. A feje szerencsére megmaradt , mikor trien vissza engedett , fogtam a fejet és vissza mentem Kdarral a kunyhóba. Soha többé nem kételkedek többet Trienben.
|