|
Témaindító hozzászólás
|
2008.09.17. 20:19 - |
Midoyoi húgának kis méretű kastélya, melyben egymaga él, egy öreg asszonnyal, ki kiskora óta anyja neve helyett nevelte. Az épület meg sem közelít nővére lakát, de kettejüknek pont elegendő. Mitaka amúgy sem örvend túl nagy tekintélynek, hisz róla senki sem tud, még Midoyoi sem.
A kastélyban megtalálhatóak az alaphelységek, illetve egy-két vendégszoba is akad. |
[40-21] [20-1]
Halkan felkuncogott.
- Ameddig szeretnél, nem vagy terhemre. Őszintén szólva örülök, ha van társaságom, illetve cserébe még is kérnék egy apróságot. Nő létemre nem igazán tudok házatépíteni, ám az egyik szoba plafonja beomlott nemrégiben. Ha majd megerősödtél, számítanék a segítségedre. |
-Semmit.*tart egy kis szünetet*-Mennyi idejig maradhatok itt mert ha terhedre vagyok akkor elmegyek |
- Értem. Hm, és mit akarsz vele kezdeni? Ahogy hallom nem éppen a kebelbarátod. |
-Ismertem egy hasonló embert a neve Genesis ő is SOLDIER volt harcoltam vele de úgy hallottam még mindíg életben van valahol*sóhajt* |
- Hál' Isten. Távol álljon tőlem, hogy olyan legyek, mint ő. Na de most pihenj, és mesélj te magadról. - Ül le az egyik karosszékbe mosolyogva, megigazítva vörös ruháját. |
-Értem, sokban különböztök*megpróbál felállni de inkább visszaül* |
Kicsit elhúzta száját, nem szívesen gondol nővérére, ki sokkalta különb nála.
- Midoyoi a neve. Nem sokat tudok róla, nem ismerem, de azt tudom, hogy őrá maradt apám hatalma. Szerintem becsvágyó személyiség, és túlontúl öntelt. Ám mint mondottam, nem ismerem. |
-Mesélj valamit a nővéredről*mosolyogta* |
- Nincs mivel meghálálni. Nem azért teszem. Hasznos akarok lenni az emberiségre. Hogy felérjek a nővéremhez. Bár ő beleszületett, én szeretnék jó úton kiemelkedni. - Mosolyodott el. - Szóval nem várok semmit. |
-Köszönöm*felül majd a lányra néz*-Sokmindent tettél már értem szeretném valahogy meghálálni |
Mivel nem igen boldogul a gyógynövények és kötszerek segítségével, inkább beveti legjobb tudását a fehérmágiában, ugyanis mivel már semmi esélyét nem látta a királynőségre, inkább tanulni kezdett. És úgy fest nem hiába, ugyanis pár perc múlva begyógyulnak Zack sebei, bár nem tökéletesen, de épp úgy, hogy már ne szakadhassanak fel.
- Ez kimerítő volt. - Fújja ki magát halkan, hisz valóban kicsit megterhelte az új tudás hirtelen alkalmazása. |
-Nem vagyok a legjobb állapotban*fejét Mitaka felé fordítja majd egy kissebb mosoly jelenik meg az arcán* |
Egyből be is sietett, ám nem ilyen látványra számított.
- Uram isten, igazán szólhattál volna. Borzalmasan festesz. - Lépett oda hozzá, majd összeszedte minden kellékét, és nekiállt leápolni a sérültet. |
-Gyere be*a két szó között hagyott egy kis szünetet a fájdalom miatt* |
Mivel nővére is démon, így ő is egy-kettőre megérezte a vér illatát, bár soha nem vonzotta igazán, hisz nem vámpír volt, hanem egy tűzdémon. Zack szobájába indult, majd miután odaért, illedelmesen bekopogtatott. |
*A szobályában feküdt az ágyon, kötései teljesen át voltak vérezve* |
-Természetesen. - mosolyogta. |
-Itt maradhatok éjszakára?*nézett a lányra* |
- Rendben. - ül vissza helyére, majd leteszi poharát, és hátradől a kanapén. |
[40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
