Témaindító hozzászólás
|
2008.09.15. 19:53 - |
Itt régen egy vár állt, de mára csak a romjai maradtak amiket benőtt a fű. Elgazosodott erdőn át juthat el ide aki eltévedt, a térképek nem tesznek említést a romkert létezéséről. Bár a vár nagy része leomlott, a földalatti alagútrendszerek, szinte teljesen épek. |
[40-21] [20-1]
*Megérintettem egy sírkövet és röktön por lett belőle.~Semmi esélye annak a városnak...~mulattam magamban.Az égböl villámok jöttek és az egyik belém csapott.A szemem fel fordult és hatalmas hahotába törtem ki....Kis idő múlva vége lett mindennek.Ez azt jelentette hogy sokkal erősebb lettem.* |
-Nem kell a segítséged! Nem...félek...senkitől...én...ninja vagyok...és egy szellemírtó faluból...szár...származom! Szóval, hagyj békén! *kiáltotta, de ezzel az összes maradék erőt kipréselte magából. Pár pillanatig még elhomályosult szemekkel figyelte a fiút, aztán ájultan esett össze.* |
-Ahogy gondolod. De választhatsz: vagy eljössz egy idegennel, vagy itt maradsz legyengülve és várod hogy a szellemek vagy egyéb lények elvigyenek. Én csak gondoltam segítek, de ahogy tetszik...*mondta cinikusan, és végignézett a lányon*-De én a helyedben nem gondolkoznék ezen sokat... |
-Nem vagyok kislány, vigyázz a szádra! *mondta, miközben határozottan elő lépett, de felszisszenve a vállához kapott, ahol látszott, hogy a ruhát is felhasította egy mély vágás.* -Jól vagyok...és különben is! Nekem mindig azt mondták, hogy ne menjek el idegenekkel. *nevetett keserűen* |
-Végülis igazad van....Mit keres egy ilyen kislány egy ilyen helyen. Látom elég kimerült is vagy, nem kell esetleg szállás? a közelben táborozom..ha gondolod segíthetek..*hangja mély és átható volt. Nem volt sem kedves sem goromba. Csak önmaga volt, a teljes morcosság:P De a segítőszándék azért meg volt benne...így a lányt nézte, figyelte mennyire fáradt* |
*Látta, hogy a fiú megpillantja, de jegesen állta a tekintetét. Aztán egyszer csak előlépett a szobor mögül.* -Minek bújdossak, ha már megláttál? *kérdezte halk, száraz hangon. Fáradt volt, de még magának sem vallotta volna be, hogy teljesen kimerült. A karját vissza csúsztatta a hüvelybe, jelezve, hogy ő nem akar támadni.* |
*Hallotta hogy más is van a közelben, de nem nagyon érdekelte. Majd elmegy az a valaki, ha akar:P Leült az egyik épületrom tetejére és onnan kémlelt. Meg is látta az idegen lányt. Úgy látszik a napokban csak lányokkal fut össze. Nem akart még odamenni, várt...nehogy robosztus külsejével megijessze az erretévedt idegent* |
*Lassan lépdelt, a romok közt. Egy sírkönél letérdelt és óvatosan végig húzta rajta hideg, hosszú ujjait. Érezte, hogy nem egyedül van. Arcára még rá volt száradva az előző csatáról ráfröccsent vér, karjda megvillant a kezében. Egy szobor mögé bújva figyelte Mikey-t, nem tudta eldönteni, hogy barát-e vagy ellenség.* |
*~Egyre jobb helyeken jukadok ki. Nemrég egy tengerpart, most meg egy romkert. Szuper, hogy állandóan ilyen helyekre kapok megbízást. Na mindegy kicsit körülnézek hátha találok valami érdekeset is..**csendesen lépkedtem a romok között. Volt itt sírkő, szobrok, épületmaradványok, nem tudom mi állhatott itt azelőtt* |
*Bakancsom hangtalanul éri el a földet. Szinte azonnal feltöltődöm energiával mikor megérintem a talajt. Hosszú út áll mögöttem, időn és téren keresztül utaztam, hogy végre újra itt lehessek. Most már újra van célom, már olyan világos minden. Már nem lődörgök az időben, megtaláltam a helyem és a küldetésem. Nem mondom hogy a célom. Sajnálom is, hogy ilyen "lénnyé" váltam akiben már csak ez tartja a lelket, de nincs mit tennem. Előre kell menni, tovább* |
*Hangos szárnyapkodásokkal közelíti meg a romokat. Egész testét befedi egy nehéz, fehér páncél, melynek mellkasi részén egy vörös kereszt fut végig. Igen, a keresztes háború. Borzalmas pusztítás és öldöklés. A legutolsó ilyen hadi mozzanat több mint 800 évvel ezelőtt történt, de az idő nem akadály. Egy félig angyal, félig pokoli teremtménynek nem akadály az a röpke pár száz év. A lényeg hogy ott legyen és átélje azokat a borzalmakat amit a keresztes seregek és a muszlimok átélltek. De mégis, jól eső bizsergés fut végig tagjain mikor újra erre a földre helyezi le a lábát. Ide ahol már több éve nem járt. Több éve csak a borzalmakat, a véresőt látta. De most visszatért ide, eme régi helyre. Itt van, és újra helyet szerez magának.* |
mi ez a hely? és hogyhogy nem tudok segíteni? mégiscsak angyal vagyok... *mondja már egyáltalán nem mérgesen, inkább kiváncsian, ahogy a lány mögött lépdel* |
*ő is elmosolyodik* - Ez figyelemre méltó, de sajnos nem tudsz. *komorodik el az arca és amint beljebb sétál kékes fény kezd derengeni ami megvilágítja az alagutat, hamarosan szőnyeg is lesz a talpuk alatt és a falak is halvány kékes színbe burkolóznak* |
*figyel és bólogat, hogy érti* aki ennyit tud, annak minek segítség? de végülis, ha lesz kedvem, akár segíthetek is *mosolyodik el halványan* |
- Az M&S egy nagy és befolyásos zenei cég. Együtteseket szerződtetnek és teszik sztárokká. Az igazgatója Masahiro Umei, nőtlen, vele él a lánya, egy alkalmazottja, egy nő és egy kislány is a házában lakott, ez utóbbiról nincs sok információ. A világ nagy, a technikai cuccok jelentik szinte az életet, a politika pocsék, tisztességesen nehezen tudsz megélni ha rossz helyre születtél. *Darálja a szöveget, aztán nem olyn monoton hangon hozzáteszi* - Miért? Te segítenél nekem? |
unalmaaas?! *háborodik fel teljesen* csak tudni akarom, mi a fene az az M&S!! és kiváncsi vagyok erre a rohadt világra. miért nem segítesz nekem? |
- Unalmas vagy. *Fordít hátat és sétál tovább.* - Azt hittem az angyalok különlegesek. |
*a fejsimogatástól kirázza a hideg, de azért mérgesen a csajszi szeme közé néz* miért nincs időd? mi az hogy nincs időd?? szétnéznék, de ha nem tudom, mit kell nézni, akkor hogyan találjam ki, mi az az M&S?? |
*fúj egy kisebb buborékot miközben végighallgatja a követeléseket, aztán megsimogatja Kentaro fejét ahogy egy kisgyereket szoktak csitítani* - Miről beszéljek? Szerintem túl sok in-for-má-ci-ó van amit nem tudsz. Nincs időm mindet elmondani, inkább elmehetnél és szétnézhetnél. |
*még mindig nem vágja a dolgot* eladják a testüket?? minek? rántott húsnak, vagy mi? *aztán eszébe jut az eredeti követelése* nekem nem emberek kellenek, hanem információk! érted? In-for-má-ci-ók! *szótagolja* erről a világról, mégpedig most azonnal! *követelőzik* |
[40-21] [20-1]
|