Témaindító hozzászólás
|
2008.01.11. 18:43 - |
*Egy elbüvölő, csodálatos, vadregényes sziget. Az állat és növényvilág lenyűgöző, szinte csábítja az embert. A kék tenger vad hullámokat vet a zátonyokon, cápák és delfinek úsznak a part mellett, és sirályok röpködnek át a szigeten. A sziget különféle ősi csodákat rejt, csak fel kell fedezni...* |
[42-23] [22-3] [2-1]
- Nem kedvelem a zsúfolt helyeket, de egy szép hölgy társaságát sosem utasítom vissza*mondta selytelmesen mosolyogva* |
-Az enyém Samanta*mosolygott kedvesen*-Azt gondoltam ez egy lakatlan sziget, olyan csendes minden. De jó összefutni ilyen figyelmes férfival*kacsintott* |
- Sajnálom, velem minden rendben*mondta kedvesen* A nevem Davey*kezetcsókolt a nőnek* |
-Szóval ezek álomgömbök...oh értem*mosolyodott el*-Semmi baj, csak nem értettem miért nem válaszol a kérdésemre. Azt hittem meghalt, vagy rosszul van.... |
*Davey lelógatta egyik kezét az ágról, az összes csömböcske felé repült majd "eltűntek" a markában. Leugrott a fáról* Elnézést hölgyem, csak azért voltak itt, hogy vigyázzák álmomat. *mondta kedvesen.Hosszú haja melkasán terült el, inge szét volt gombolva* |
-Úgy látom ez a fickó nem érti mit beszélek...*sóhajtott, leült a fa tövébe és a gömböket figyelte* |
*a kiabálásra hirtelen az összes gömböcske befejezte a repkedést és egyhelyben lebegtek, néhány a lány körül kezdett forogni, Davey lassan ébredezett* |
-Ez meg mi a csoda?*szisszent fel*-Hé te, ott fennt....jó lenne ha ezt befejeznéd*szólt kissé mérgesen* |
*ha valaki hozzáért egy gömbhöz, akkor kis, csípő érzés lepte el. Az egyik gömb a lányhoz súrolódott egy pillanatra. Davey még mindig aludt* |
*Észrevette a fénygömböket és úgy döntött jobban megnézi a jelenséget. Pontosan a fa alatt állt meg és nagy kíváncsi szemekkel meredt Daveyre* |
*egy erős fa vastagabbik ágán feküdt, nem túl magasan a földtől. Kis, szikrázó gömbök lassan cikáztak körülötte* |
*A sziget partjára szállt le. Nagy, vörös szárnyai lassan eltűntek és ismét emberi alakot öltött.*-Na így már jobb*mosolygott, és körülnézett. Senkit sem látott, így elindult keresgélni..* |
-...? Rendben...*nem volt meggyőződve róla hogy a nő teljesen normálisnak tartja, de végülis nem annyira nagy gáz* - Viszlát...vagy...szia?... *Yuuka távolodó alakja után nézett és sóhajtott aztán hirtelen feltűnt neki hogy egyedül van* - Sensei!!! SENSEI!!! Hova a nyolcvanhárom tetves mindenségibe tűnt az az átlátszó idegesítő...Ha egyszer megtalállak átsegítelek a másvilágra de azt nem fogod megköszönni!! *kiabál tehetetlen dühében, mivel most azt se tudja hogyan juthat haza.Végül elindul az egyik irányba.* |
-Nyugi, nem nézem, miért is kellene. Amúgy azt hiszem tegeződjünk mi is.- mosolyogta, majd felállt. - Lassan mennem kell, az új tag ügyben még elkell intéznem egy-két dolgot. Bye-bye!- intett mosolyogva, majd elment. |
- Szia. *néz Vaan után* - Kéremkéremkéremkéremkérem ne nézzen bolondnak. *néz könyörgőn Yuukára* |
-Viszlát*elmegy*
/sziasztok mennem kell/ |
-Bevallom lenne kedvem megölelni téged. Nekünk is nagy segítség. Megbeszélem a főnökkel, de biztos örülni fog neked.- mosolygott. |
-Rendben belépek*mosolyogta* |
-Érteeem!- mondta érdeklődve a lánynak, bár tisztában volt vele, hogy ez egy kínos kilábalás, valami félreérthetetlenből.
-Van tehetséged a zenében, lehet kitekerik a nyakam a társaim, de amúgy sincs gitárosunk.- álmodozott egy tökéletes bandáról, ám hamar visszatért a valóságba.- Persze a te döntésed. |
- Csak egy olyan bandában játszik ami már halott....igen...halott tehát már nem létezik....*újra zavartan mosolyog és idegesen tördeli a kezét, hátha beveszik ezt a mesét* |
[42-23] [22-3] [2-1]
|