|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.28. 19:51 - |
| Templom |
[14-1]
Egy fiú térdel az egyik padban és imádkozik, felidézi a régi emlékeket. Sokminden megváltozott azóta hogy a szüleik meghaltak. Visszaül a padba mikor befejezi az imát, de még hosszasan bámul az aranyozott oltár felé. |
*Észrevette Naysha szomorú pillantását miután a vidám kislány vissza szaladt szüleihez. Vigasztalón átölelte aztán megcsókolta a lányt és bátorítóan megszorította a kezét*
-Ne legyél szomorú! Most se és máskor se! Ez a mi napunk...*mondta kedvesen és újból átölelte a lányt aztán beszálltak az autóba,elmentek az Étterembe,hogy megünnepeljék az esküvőt...* |
| *Édesanyja hugának kislánya is oda ment gartulálni.Naysha legugolt a kislányhoz,aki úgy 4-5 éves lehetett.Szíve elszorult,mikor arra gondolt,h az ő kisfia i slehetne már ennyi.Gyorsan összeszedte magát,hisz ez volt élete legszebb napja,majd mindenki nagy örömére eldobta csokrát.Kisebb verekedés tört ki a virág miatt a babonás lányok között :P* |
| *szárnyalt a boldogságban,óvatosan letette Nayshát a "földre" és fogadták a násznép gratulációját személyenként...* |
*hevesen és boldogan viszonozta a csókot,de sajnos fél szemével apját nézte,aki erősen kapdosott az italospoharak után,ami az állófogadás részét képezte,ettől kicsit kellemetlenül is érezte magát :P* |
| -Én is nagyon szeretlek kedves feleségem! *váratlanul felkapta az ölébe a lányt és szorosan magához húzta,majd forrón megcsókolta. Cyril édesanyja sírt a legjobban mindenki között XD (persze a boldogdágtól :P :D)* |
| *Hosszan csókolt vissza.Szülei 1 percre összemosolyogtak,de dacból el is kapták tekintetüket.Kifelémenet apró virágokkal és rizzsel dobálták őket*Szertlek drága férjem*szorongatta boldogan a kezét a könnyeivel küszködő násznép közepette* |
| *Cyril sugárzó mosolyt küldött Naysha felé majd szenvedélyesen megcsókolta a lányt,a násznép boldogan sóhajtott és mindenki arcán látszott,hogy nagyon örülnek ennek a jeles eseménynek...* |
| Ezennel házastársaknak nyílvánítom önöket.Csókolja meg a menyasszonyt!*mondta a pap* |
| -Igen! *mondta határozottan,hangja visszhangzott a templomban,hirtelen olyan boldogságot érzett a szívében amit még soha...* |
*Miután megérkezett a pap is és a vendégesreg Cyrillel a templomba bement,elérkezett az ideje,h Naysha is megérkezzen.Furcsamód a szüleivel jött,kivételesen beleegyeztek,h ne marakodjanak lányuk kedvéért.Már kevésbbé izgult,hisz d.e. már megvolt a polgári esküvő,de mégis szíve majd' kiugrott a helyéről.Lassan lépdelt apjával az oldalán Cyril felé a nászindulóra.Kedvesen mosolygott a sorok között ülökre,majd mikor a fiúhoz ért ránézett csillogó szemeivel,végül a papra,mikor az elkezdte a beszédet*
Azért gyültünk ma itt össze,h ezt a két fiatalt Isten szent színe előtt egyesítsük.Ha valaki tud valamiről,ami ezt a frigyet megakadályozza,szóljon most vagy hallgasson örökké!*néma csend :D,majd szólt még néhány pár szép szót*Naysha Flower elfogadod az itt megjelent Cyril Benevolentet férjedül,hűséges leszel hozzá jóban,rosszban,míg a halál el nem választ?
Igen*mondta magabiztosan*
És te Cyril Benevolnet,elfogadod az itt megjelent Naysha Flower feleségedül,hűséges lesz hozzá jóban,rosszban,míg a halál el nem választ?*kérdezte a pap* |
*Cyril megérkezett. Miután kiszállt az autóból előkelő mozdulatokkal sétált a templom elé és várta szerelmét,nagyon ideges volt...* |
| *A násznép már a templomban tolongott.Gyönyörű fehérben pompázott minden,romantikus világítás gondoskodott a hangulatról* |
[14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
