|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.09. 22:00 - |
| Egy fehér farkas sétált nyugodtan az erdőben. mancsai alatt puhán csillogtak a fűszálak |
[1255-1236] [1235-1216] [1215-1196] [1195-1176] [1175-1156] [1155-1136] [1135-1116] [1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [Korábbi]
*Fáradtan és szüntelenül menetelt már napokon keresztül. A faluba ahol megtért, másnapra már kiüldözték, furcsa, már-már rémisztő kinézete miatt. Tudta, hogy ez is csak azért történt vele, mert kentaur. Érezte, hogy megremeg az egyik lába. Lassan lehajolt, és megsimogatta azt. Mély vágás húzodott rajta, csúnya seb keletkezett, amely úgylátszik kezd elfertőzödni...egy patakhoz sétált és lemosta a sáros vért, aztán elfeküdt a fűben, úgy akárcsak egy ló. Fenti "emberi teste" szintén békésen nyugodott a fűben, kissé szokatlan helyzetben.* |
| *Érezte párján, hogy mostanában egyre feszültebb, sokat jár el, sokszor merül el gondolataiban, és zárkózott lett az utóbbi időben. Aggódott érte, nem tudta mi bánthatja, csak érezte, hogy nagy a baj, és nem tudta hogy segítsen rajta.* |
| Az erdő egyik tisztásán hirtelen lehűl a levegő. A virágok elhervadtak, a tócsák befagytak, az állatok pedig rémülten menekültek el a tisztásról. Hamarosan kén kezdett érződni és egy fntom kezdett lassan kivální az árnyékokból. A szelllem kísértetíesen hasonlított az erdőben meghalt Hellfire grófra. A fantom megropogtatta testetlen végtagjait.-Á, milyen jó újra a halandók világában lenni, a pokol eléggé fárasztó hely volt.-A szellem elmosolyodott.-Bár az élőknek nem tudok ártaní sajnos... kivéve közvettetten. A szellem egy bansheek-hez hasonló sikolyt halatott.-Szolgáljatok újra hűséges vérfarkasaim, ahogy egykor... Animus...Corpus...Animus...Corpus...Animus...Corpus...
-Ebben a pillanatban az erdőben elpusztult vérfarkasok tetemei mozgolódni kezdtek. Szemükben vörös fény gyulladt, ahogy elindultak a tisztás felé. Mikor mind odaértek, a fantom megszólalt:-Új célt adok nektek: Öljetek meg minden élőt ebben az erdőben és ha egy élő meghal álltalatok, ő is keljen fel és pusztítsa az élőket. És most menjetek!-A szellem hideg, földöntúli kacajt hallatva beleolvadt az árnyékokba. Kacaja még sokáig visszhangzott az erdőben, félelemmel töltve el az ott élőket. A tetemek pedig vadászatra indultak... |
| *óvatosan széttárta pilláit, atól félt, hogy csak álmodik, és ha kinyitja szemeit, elillan Kedvese képe, de ott volt. Melegség töltötte el a szívét, szorosan átölelte Kedvesét, és hosszan megcsókolta.*
Nagyon hiányoztál....*sóhajtotta* |
| Fehér odabújt mellé melgen és gyengéden, majd nyelvével felszárította a könnyeket:-Ne sírj..Már itt vagyok |
| *Elkeseredetten kullogott vissza az odúja felé, magányosnak érezte magát, párja is régóta volt már távol, nagyon hiányzott neki a símogatása, gondoskodása, ölelése. Leült az oduban összetúrt egy kis avart magának összegömbölyödve ráfeküdt, becsukta szemeit, és nem csinált semmit. Apró csillógó könnycseppek csorogtak végig a szürke bundán.* |
| Nem mehetsz el, addi visza a gyermekeimet. Kell lenie másik útnak, kérj mást, akármit, de őket hagyd. |
| A hintó fényes gömbbé vált, majd az égre röppent és beleolvadt a hideg csilagok tengerébe |
| -Még gondolkozhatsz rajta.-engedte el, majd finoman visszaszállt a hintójába. |
| egy vér vagy két , mit számít az, a gyermekeim, és nem adom őket. |
| A szemekben csak a kifehéredett űr volt |
| Nem tántorodott meg, nem félt, minden szőrszál feszült rajta, és vicsorogva nézett a nő szemébe. |
| -Vagy Undomiel, vagy Deor. Melyikőjüket választod. Fogadott, vagy vér szerinti gyermeked?-kérdezte közönyösen |
| Keze előre röppent, belőle kékes-lilás fény áradt szét a levegőben, melytől Niniel megállt a levegőben és tehetetlenül, ge yhelyben úszva lebegni kezdett. A Csillag ujjai megperdültek, a farkas is fejjel lefele fordítva őt |
| Ezt nem engedem. Itt van ez a két fiatal akik szeretik egymást, és Te választás elé állítod őket. Hogy lehetsz ilyen szívtelen?? *elvesztette önuralmár és vicsorogva rárontott a Varázslóra.* |
| -Nos? Mi a döntésetek?-kérdezte hidegen |
| Jól van...beleegyezem. Bármit megkapsz, csak add vissza őt..*mondta szomorúan* |
| *Tőrként érték a varázsló szavai...*
Ne vedd el a fiamat is. *idegesen vicsorgott a Varázslóra.* |
| Rendben van. Kérhetsz tőlem valamit, de cserébe vissza adod őt...*mondta kétségbeesetten, Undomielt nézte, szive elszorult, hogy ő nem reagált semmit* |
[1255-1236] [1235-1216] [1215-1196] [1195-1176] [1175-1156] [1155-1136] [1135-1116] [1115-1096] [1095-1076] [1075-1056] [1055-1036] [1035-1016] [1015-996] [995-976] [975-956] [955-936] [935-916] [915-896] [895-876] [875-856] [855-836] [835-816] [815-796] [795-776] [775-756] [755-736] [735-716] [715-696] [695-676] [675-656] [655-636] [635-616] [615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
