|
Témaindító hozzászólás
|
2007.07.10. 20:28 - |
| *a falvakból,folyokból és,erdőségekből álló vidék legnyugatibb részén terül el ez a hatalmas többhektáros birtok aminek kivül és belül is hivogató nyugalmas pihenő külseje van,de amint valaki lemegy a pince lépcsőn meglátja az igazi házat a hatalmas laboratóiumot,a kommandósoknak kiépített kaszárnyát a,raktárat,a hatalmas hangárt,a köszponti szobát és a,hatalmas belső udvar bizar képét ahol az evolúciós ranglétrán felturbozott lények élnek* |
[265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
| *lesétált a laborba és ott várta hogy egy újabb megbízást kapjon* |
-Hát ők gondolom nem ugyanolyanok, mint egy sárkány..*sóhajtotta*- ÉS milyen lényekkel találkoztál még? Én úgy szeretnék találkozni egy kedves csodabogárral is, nem csak olyannal aki világuralomra áhítozik. |
hát, sárkányalakú yomakkal igen...*mondta copdját igazgatva* |
-Értem...hát ez érdekesen hangzik. Én is gondoltam rá, hogy jó lenne másnak lenni. De végül beletörődtem a sorsomba, mert ha egyszer lesz majd valaki aki kedvel, úgyis ilyennek fogad el. Bár lehet hogy ez csak naív álom*mosolyodott el*- És mondcsak, nem találkoztál véletlenül sárkányokkal ? |
Magam miatt lettem ilyen, magam miatt, mert más akartam lenni mint ők, több akartam lenni, és azis lettem*mondta elégedetten mosolyogva* |
-Szóval mások miatt lettél ilyen. Az nagy baj, mert magad miatt kéne változnod....*elgondolkodott* Szóval a magány ezt váltja ki az emberből...nem valami bíztató*szomorodott el* |
- Hosszú és régi történet. Nem volt már kiért embernek maradnom...*mondta elgondolkodva* Aztán egy kis pimasz lányka kiprovokálta hogy újból változzak...ilyenné... |
-Miért nem ? Miért változtál át? *kíváncsiskodott, és leült Opheliaval szemben* |
Énis voltam ember, és így jobb, nemszeretem őket pfuj*mondta fintorogva* |
-Mármint...ö nem akartalak megbántani. Sajnálom, hálásnak kellene lennem, hogy megszabadítottál az üldözőmtől. Csak tudod...nehezen bízom meg olyanokban akik embereket reggeliznek. Nem szeretem az embereket, de mégiscsak kötődöm hozzájuk...*fel alá mászkált, közben egyfolytában a környéket pásztázta* |
Hát, hívj aminek akarsz*mondta vállait megrántva, majd kardját a földbe szúrta és nekidőlve leült* |
-Ö...*zavarta hogy gondolataiban turkálnak*- Szóval te amolyan emberevő szörnyeteg vagy*sóhajtotta, majd körbejárta Opheliat és alaposan szemügyre vette* -Milyen kár, hogy mostanában sok veled hasonló lénnyel találkozom össze. |
*hallotta a lány gondolatait,rossz szokása volt ez...* Nem foglak megenni, csak embereket eszek*mondta komolyan, fejét felemelve* |
-Ohh...értem..kínosan mosolygott és közben azon járt az esze, vajon őt mikor falja fel a szönyeteg...*-Én Samanta vagyok. |
*száját törölgette, nyalogatta* Segítség?*kérdezett vissza értetlenül* Csak vacsoráztam...amúgy Ophelia vagyok... |
*Nagy szemekkel nézett a nőre, kicsit megrémült. De örült, hogy megszabadult üldözőjétől, így hálásan mosolyogva odament hozzá* -Köszönöm a segítséget...kihez van szerencsém? *kérdezte kedvesen* |
*a lovag a lány felé futott, de nem a lányt akarta már elkapni, valami elől menekült. Hirtelen egy hatalmas gyíkszerű ember felsőtestű(nő) ugrott utána és hatalmas karmaival elkapta majd bekebelezte, ezután emberi alakot vett fel és elégedetten mosolygott* |
*Egy fárasztó és nehéz nap után szállt le egy falu melletti szántóföldön. Egész nap egy lovag elől menekült, remélve hogy az illetőt sikerült leráznia. Emberré alakult, és lefeküdt a földre, hogy kicsit kifújja magát. Becsukta szemeit és csendben hallgatta szívét, mej majd kiugrott a helyéről a megrázkódtatástól* |
/Go ház :D/
Egyik kezével átkarolta a lányt, majd a fekete kapuban eltűntek. |
[265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
