|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.26. 10:52 - |
| Hayu furcsa, derengő és kavargó felhőn állt a fuji első tava: a Yamanaka tó felett. ujjai lassan kinyíltak és eleresztették a sárkány nyakláncának ékszerét. A gömböt lassan elnyelték a habok és fénye eltűnt a fekete mélység buborékjaiban. miközben süllyedt egy versike hangzott fel, mik Kaguya mondott: “Erőmmel és íjammal,
Le tudom győzni a sárkányt
Aztán elveszem
Az ékkövet nyakáról.”
Azzal felvillant egy vörös kör... |
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
| Nem*mosolyg kínosan* Én nem igazán lakom sehol sem. És te? |
| Mhm...*bólintott* Te...jobban mondva ti, Edwaddal...errefelé laktok?*kérdezte* |
| Elhiszem... talán Sasori is egy kicsit nyitottabb lett,és határozottabb is az "olyan" dolgokba...*mondta kedvesen* |
| Tudom,h milyen volt. Elsőre velem is...de mióta megismertük jobban egymást,azóta teljesen kicserélték őt*mondta magabiztosan* |
| Áhá! Szóval az az Edward...Hallottam róla pár dolgot...*próbálta elharapni a mondat végét,de nem sikerült. Kínosan mosolygott...* |
| Hát igen,mi nők sokra vagyunk képesek*húzza ki büszkén magát* Tudod az én Edwardom nagy nőfaló volt,tehát tényleg sokat változott*meséli mosollyal arcán* |
| *sejtelmesen mosolyog* Azt hiszem én is megváltoztattam Sasorit...azt mondta teljesen kiforgatom önmagából...*kuncog* |
A neve Edward,bár nem hinném,h ismered*mosolyog* Mikor megismertem még nem szerettem őt,de mivel miattam megváltozott...azt hiszem,h kapott 1 kulcsot a szívemhez. |
*barátságosan nevet,és egy méterrel Vanessa szíve mellé ő is rajzol egy szívet amibe egy S betűt rajzol*
És mondd csak...ki a szerencsés fiú? *kérdezi kedvesen* |
| Nem kell félned,az én szívem csak egy fiúért dobog*rajzol egy E betűt a szívbe* De megértelek téged is,én is féltékeny típus vagyok*kuncog* |
| Áháháhá,értem*mondja és zavartan nevet* Csak...tudod...hirtelen féltékeny lettem,ne haragudj*mondja és a földet fürkészte a szemével,majd ránézett a lányra* Csak,hogy te...te is tudod,hogy szép és csinos lány vagy,a fiúk meg kiszámíthatatlanok*mondta mosolyogva* de én megbízom benned*mondta kedvesen* |
| Semmit,csak beszélgettünk,illetve én beszéltem*kacag* Akkoriban nem jöttem ki valami jól a mostani...fontos személlyel az életemben és inkább Sasorival mentem,h ne kelljen Edwardot hallgatni. De kissé dühösnek tűnsz,miért?*pislog nagyokat* |
*Az arca rögtön paradicsompirosra változik,és szótlanul bólint...*
Ő az...de...mit is csináltatok? *kérdezi érdeklődve és egy kis haraggal a hangjában* |
| Na látod.Mindenben van valami jó,de Sasorit mondtál?*kérdezi kissé meglepődve* Én ismerem őt.Az a kis csendes fiú,akivel 1X sétálgattam az erdőben. |
| Óh,igen?! Akkor miért nem mondta meg rögtön...a kis butus... kerülgette itt a forró kását...Ah...sohasem fogok kiigazodni rajta! De igaz ami igaz...ha ott serénykedett és oktatgatott volna,sohasem tudtam volna Sasorival egy értelmes mondtatot váltani,és nem tudtunk volna kettesben lenni...*mondja sóhajtva és megkönnyebülten* |
| Meg kell őt értened! Ha én lennék a helyében,én is szeretnék pihenni,ha ennyi mindent kéne csinálnom*sóhajt elábrándozva* |
| Mert mindig talált valami kifogást,ahelyett,hogy kerek perec megmondta volna az igazat...*mondja dühösen* |
| Ezt miért mondtad?*néz értetlenül* |
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
