Témaindító hozzászólás
|
2006.03.15. 13:10 - |
Kaguya nevetni kezdett, amint kezén a Mennyek Mdártol talárja fenyegetően meglobogott:
-Végre. Eljön az örök éjszaka. Az idő illóziója eltűnik és megétkezik az örök sötétség.-azzal a talár köralakot írva megperdült a nő körül. |
[573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
(megérdemlik egymást:Dolyan romlott mindkettő) |
(tudom :). pl. én is bírom Daisetsut, csak Ragnaros nem :D)
DE AKKRO IS "Kaguya megsimítota Sephrito állát" ??????? :):):):) |
Kaguya unottan leül trónjára és maga elé emeli tükrét. Felsóhajt:-Az idő...Lejárt...-azzal a kör bezárult és megszűnt minden egy utolsó, fájdalmas sikollyal, melyet a világ hallatott. Utána már csak az éjszaka néma üvöltése töltötte be a levegőt. |
Kaguya a kör közepébe lép. A tükör eléje lebeg, melyet kecses és kimért mozdulattal maga elé emel, hogy mindenki láthassa azt a bozalmat, mely benne lakozott. Kaguya romlott, sötét, méregzöldesen fényes haja elégedetten meglobogott, miközben ravasz szemei nevetve felvillantak:-nézétek...-azzal a tükörben láthatóvá vált a pusztítás. A felgyorsult idő mindent mészárolt. Az emberek öregedtek és sikoltozva semmivé váltak, amint a kegyetlen sietés mély ráncokat karmolt tstükbe, stinte véreztek a láthatatlan agyarak miatt. Tehetetlenül dőltek el, ám testük már nem érte el a földet, mert pillanatok alatt semmivé tette őket a pergő idő. Közben a mindent felemésztő féregraj tornádók megállíthatatlan hadaként tépett és szaggatott mindent, útjukat tátongó, feneketlen semmi jelezte. Kaguya kardját a magasba emelte:-Hát nem gyönyörű? Az örök éjszaka hamarosan beköszönt. A démonférgek és a felgyorsult idő mindent semmivé tesz. Hamarosan nem lesz miért harcolnotok...-azzal hangja megsokszorozódott vele együtt, amint illúziók árja lepett el mindent. Kaguya nevetése viszhangozva hullámzott. Ezernyi tükör mutatta a káoszt. -Örök éjszaka,borulj rá erre a világra és pusztíts el mindent... |
(ezt Kaguya mondja, nem én, nyugi, amit írunk, semmit sem kell komolyan venni. ez színészet:D::)) |
"Kaguya megsimítota Sephrito állát" ??? KHM :)
"Sephiroth ugyancsak elmosolyodik." ??? KHM :) |
Khm-khm... "Kaguya Sephiroth fele tekint:-ki fogom belezni Ragnarost. Remélem segítesz benne-villan fel arcán egy apró, gúnyos mosoly. "
Khm-khm... "Természetesen. Én is utálom.(Ő volt az első jó aki szembeszállt velem.) "
Khm-khm.... (bár ezzel az utosóval eggyetértek :))
Ez azért kicsit túlzás. "ki fogom belezni"... khm-khm... ÉS ATEMPLOMOMAT BEKÉNHAGYNI! VILÁGOS!? |
Ha, meg akarjuk találni Ragnarost, a sárkánytemplommal kell valamit csinálni. |
Mielőtt virágfelhővé válna még utoljára szövetségesére tekint, és a szavakat nyugodtan és szelíden ejti ki, mintha valami nagy csodáról és megváltásról beszélne:-ennek a világnak befelegzett.... |
Sephiroth megissza a sajátját. |
Koccint Sephritoval, majd a magasba emelkedik. Csápjai fenyegetően a magasba csapnak, amint lassan és méltóságteljesen a hold elé lebeg... |
Természetesen. Én is utálom.(Ő volt az első jó aki szembeszállt velem.) |
-Halálos szövetségünktől beleremeg a mindenség!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-sikoltja vidáman Kaguya-Igyunk a szövetségre-azzal egy pohár jelenik meg a kezében, melyben valami forró, vörös folyadék, vér habzik. |
Kaguya Sephiroth fele tekint:-ki fogom belezni Ragnarost. Remélem segítesz benne-villan fel arcán egy apró, gúnyos mosoly. |
Sephiroth ugyancsak elmosolyodik. |
Kaguya a kör közepébe lép. A tükör eléje lebeg, melyet kecses és kimért mozdulattal maga elé emel, hogy mindenki láthassa azt a bozalmat, mely benne lakozott. Kaguya romlott, sötét, méregzöldesen fényes haja elégedetten meglobogott, miközben ravasz szemei nevetve felvillantak:-nézétek...-azzal a tükörben láthatóvá vált a pusztítás. A felgyorsult idő mindent mészárolt. Az emberek öregedtek és sikoltozva semmivé váltak, amint a kegyetlen sietés mély ráncokat karmolt tstükbe, stinte véreztek a láthatatlan agyarak miatt. Tehetetlenül dőltek el, ám testük már nem érte el a földet, mert pillanatok alatt semmivé tette őket a pergő idő. Közben a mindent felemésztő féregraj tornádók megállíthatatlan hadaként tépett és szaggatott mindent, útjukat tátongó, feneketlen semmi jelezte. Kaguya kardját a magasba emelte:-Hát nem gyönyörű? Az örök éjszaka hamarosan beköszönt. A démonférgek és a felgyorsult idő mindent semmivé tesz. Hamarosan nem lesz miért harcolnotok...-azzal hangja megsokszorozódott vele együtt, amint illúziók árja lepett el mindent. Kaguya nevetése viszhangozva hullámzott. Ezernyi tükör mutatta a káoszt. -Örök éjszaka,borulj rá erre a világra és pusztíts el mindent... |
Kaguyából sátáni nevetés tört elő, amint megsimítota a tükröt, melyben gonosz aura villant fel. |
[573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|