-Hol is vagyok, hol is vagyok? Á megvan! Valahol a Ha kapunál… Két
választásom van. Vagy visszamegyek a főépületbe, és „beszélgetek” a
vár urával, vagy eltűnök innen… De miért menekülnék el? Megszerzem
azt, amiért megdolgoztam!
 Megjegyzem a térképet, és indulok kifelé a börtönből. A kaput két őr
állta el. Összevertem a fejüket, és elájultak. Gyorsan fellebegtem
mielőtt, valaki meglát. Ez rossz ötlet volt. Az egyik őr egyből kiszúrta a
fehér köpenyem. Gyorsan fejbelőttem egy nyíllal, és leszálltam.
-Mostmár az egész kastély tudja, hogy megszöktem. Szuper…
 Felugrott az egyik fal tetejére, és rohantam tovább.  Amelyik őrt
sikerült észrevennem, azt fejbedobtam egy cseréppel.  Egyből
összeestek. Egyszercsak elértem a fal végét. Pont alatta volt vagy 10-
20 őr, akik beszélgettek. Megpróbáltam minél kijjebb menni, de
megcsúszott egy cserép, és pont mellettük ért földet. Erre,
balszerencsémre mind felfigyeltek. Mindegyik a tető szemlélte hátha
talál valakit. ÉN megpróbáltam minél jobban visszahúzódni. Most nem
volt kedvem őröket öldösni. Inkább fogtam a kardomat, és a tető
elején lévő szobrot levágtam. Legalábbis levágtam volna, ha a kard
bírta volna.
-Ennyit a frissen élezett kardomról…
 Visszatettem a kardot. Megfogtam a szobortetejét, és megrúgtam az
alját. Az le is tört. Fogtam, és 10 darabra törtem. Fejbedobtam az
őröket, de még maradt 5.  Kirántottam az egyik kardom, és leugrottam
közéjük. Mielőtt felfogták volna mi történt, mindegyiket fejbevágtam a
kard markolatával. Ezek is elájultak. Szememmel megkerestem a várat,
és mikor észrevettem, szomorúan jöttem rá, hogy pont egy nyílt kerten
kell átvágnom. És a kert közepén megint vagy 10-20 őr van.
Megfogtam az egyik követ, amivel fejbedobtam az egyik őrt, és
eldobtam messzire. Az őrök egyből odarohantak. Én kihasználva az
alkalmat, odarohantam a főépülethez, és berontottam. Bent volt 8 őr.
Kettő-kettő a szoba mindegyik oldalánál. Gyorsan bevágtam egy
tűzgömböt, és becsaptam az ajtót. Mikor felrobbant, benyitottam, de
azok az őrök, amelyeket elcsalogattam, felfigyeltek a robbanásra, és az
ajtócsapódásra, és odarohantak. Azokra ráuszítottam egy tűzsárkányt,
ami mindegyiket úgy megverte, hogy elájultak. ÉN berohantam a várba,
és mindegyik emeleten várt 8-8 katona. Mindegyikkel leálltam vívni, és
kard markolatával fejbevágtam. Ez így ment pár emeleten keresztül, de
végül felértem a tetejére. Ott volt a palota ura. Mikor felérem hozzá,
egyből rám rontott a két katonája. Azokat is fejbevágtam. Mikor
elájultak odamentem az emberhez, de ő elkiáltotta magát.
-ŐRSÉG!
 De senki se jött.
-ŐRSÉG!!!!
 Most se jött senki.
-Hiába kiabálsz. Az katonáid felét leütöttem, a többi meg túl messze
van, hogy ideérjen időben. De azért… -intettem, és az ajtóban egy
tűzfal emelkedett, hogy ne tudjon senki se bejönni. –Akkor…
Mennyiben is egyeztem meg a küldetésadómmal?  5000?
-Nem adok neked egy aranyat se! –kiáltja, mire megint egy intésére a
levegőbe emelkedem. Gyorsan előkaptam az íjam, és a feje mellé
lőttem. Ő megijedt, és én leestem a földre. Gyorsan előkaptam a
kardomat, és szíven szúrtam. Szomorúan vetem észre hogy nála csak
az 5000 fele van. Kiszolgáltam magam, kiugrottam az ablakon, és
sárkányalakban elrepültem.